TTK - TTK-Intézményünk
tehetseggondozo.kollegium@gmail.com
(min.4 - max. 20 karakter)

INTÉZMÉNYÜNK

A TELEKIEK


A kapocs 

Kollégiumunk 1994. május 20-án vette fel a Teleki család nevét.

Az 1990-ben alapított tehetséggondozó intézmény a funkcióját megjelölő titulusa mellé példának állítható személy nevét kereste. A tehetség sokféle területen mutatkozik meg, de a kiválók közül is kiválóbbak a több területen nagyot alkotók. Legyen tehát névadónk ilyen sokoldalú, esetleg polihisztor és magyar. Egy konkrét személynél azonban sokkal többet tud felmutatni egy család, egy nagynevű történelmi család, mely évszázadokon keresztül, generációkon át értékeket teremt. Ilyen családot a főúri famíliák között kerestünk, s találtunk is meg – szempontjaink szerint a leglényegesebbiket – a Telekiekben. A „családiasság” más okból is erősítette a keresztelést: a kollégium életét, működését tekintve önmaga is egy közösség, egy „família”: összetart, nevel, mintát ad. A névválasztás eldőlt.

Kapcsolatot létesíteni a családdal volt a következő lépés. Az akkor épp Magyarországon tartózkodó ifjú Felicie de Gérando–Telekivel való megismerkedés, majd Judith de Gérando-Teleki asszonnyal történő találkozás vitt előbbre utunkon. Így a névadó ünnepségre számos leszármazott és Göncz Árpád köztársasági elnök meleghangú üdvözlete érkezett.

Néhány év múlva látogatott el hozzánk a Csepelen élő ügyvéd, Teleki János és a németországi tanulmányai után itthon munkát vállaló banki vezető Teleki Gábor. (Előbbi a család történetében kiemelkedő koltói, míg utóbbi az emblematikus gernyeszegi kastély visszaszerzője). Majd mi látogattunk el kutatóutunkon Marosvásárhelyre Teleki Gemma nénihez.


 

Az élő kapcsolatok létrejöttek tehát. S a család történetére emlékezve fokozatosan alakítottuk imázsunkat.

Egy dolog azonban – már a név felvétel után – nagyon aggasztott bennünket: nevezetesen az, hogy a szellemi telekiséget és az élő kapcsolatokat. Miskolcon, Borsod vármegyében ma, vagy a múltból levezetve hogyan tárgyiasítsuk mivel első megközelítésre közel s távol itt nem találtuk nyomát sem a Telekieknek. Se kastély, se birtok, se esemény, tevékenység. A lexikonok és genealógiai leírások nem emlékeztek meg a híres Telekiek és Miskolc kapcsolatáról. Tegyük hozzá, hogy e források - Blanka kivételével - csak a család férfi tagjainak életével foglalkoznak.


A családfa részletesebb elemzése, a házasságkötésekkel más famíliákkal kialakult kapcsolatok analizálása hozta el a várva várt áttörést. Először a „nagy” Teleki Mihály gyermekei és a sokfelé birtokos Vayak házasságainak sorára bukkantunk. Majd a 19. században újabb két olyan nászra, melyek során két Teleki lány jön nőül Vayhoz, de már ide közvetlen szomszédunkba Alsózsolcára.

Kik voltak ezek a Vay fiúk s mit cselekedtek a feleségek?

A Vay család a 19. század száz esztendejéből hetvenötben adta Borsod vármegye főispánjait. Az első házasság Vay Lajos és Teleki Erzsébet között köttetik 1829-ben. Fiuk Béla is a Teleki-házból választ párt magának, Zsófiát 1854-ben. Mindkét férj eljut a főispánságig, s a feleségek a vármegye first ladyjei lesznek. A család hatalmas birtokok ura, de a nemzet, s a szűkebb pátria is számos gonddal küzd. Szegénység, éhínség, járványok, katasztrófák és árvák hada jelzi az orvoslandókat. A karitatív feladatok megoldására pénz kell, nem csupán hatalom. A két, születését tekintve távoli rokon Teleki leány Erzsébet és Zsófia – immár anyós és meny – összefogva előbb jótékonysági gyűjtéseket, bálokat, színi előadásokat szervez, majd – amint lehetséges – 1867-ben szervezetet alapít a feladatok ellátására Borsodmegyei Nőegylet elnevezéssel. Közösséget szerveznek, nem pusztán adakoznak.

Az árvaügy megoldására a nőegylet árvaházat épít, tart fenn, s végezteti a kicsik nevelését s elemi oktatását. Alapszabályába foglalja, hogy amely árva gyermek arra alkalmasnak találtatik (tehetséges), annak felsőbb iskolai taníttatását is a nőegylet köteles biztosítani (tehetséggondozás).

Teleki Zsófia és Vay Béla a természetet is kedveli, nemcsak híres üdülőkbe utaznak, hanem túráznak is, mint azt a családi fotóalbum néhány felvétele is tanúsítja. Ha túráznak és társaik is vannak újabb „civil” szervezetet alapítanak ezúttal a turistaság elterjesztésére előbb a Miskolci Athletikai Club szakosztályaként, majd önállósodva Borsodi Bükk Egylet néven. Ez az egyesület építi ki a Keleti-Bükk első jelzett turista útját a Bethlen-utat, melynek nyomvonala ma is követhető s a diósgyőri fürdőtől a mai Lillafüred széléig vezet. S ez az az egyesület, mely alapítója tiszteletérefelépíti a Hámori tó feletti Dolka hegyen a Keleti-Bükk első kilátóját, a Zsófia kilátót.


Teleki Zsófia leánya Vay Erzsébet, akit a Vay családban Teleki Erzsébettől kezdődően – mint Erzsébetet – becézve Lillának szólítanak, lesz 1892-ben a kialakuló új nyaralótelep Lillafüred névadója.

Teleki Zsófia testvére Ilona az ősi családi fészekben Gernyeszegen ad életet fiának Istvánnak. Ő nem egyéb, mint Bethlen István, Magyarország miniszterelnöke, aki majdan a kies szépségű völgyben Lillafüreden, ahová a Bethlen út vezet, a Zsófia kilátó alatt felépítteti  a Palotaszállót.

Erzsébet és Zsófia az alsózsolcai – Vay – családi kriptában nyugszanak.

A múlt felfedezésével a mai kapcsolatok igaz mélységet nyertek. A Telekiek szerves részei a Kollégium, Miskolc és Borsod megye történetének.

 

Készült Szöllősi István előadása alapján.