TTK - Teleki Tehetséggondozó Kollégium, AJTP
tehetseggondozo.kollegium@gmail.com
(min.4 - max. 20 karakter)

AJTP →

EMLÉKEINK, ÉLMÉNYEINK


 

Kirándulásunk Lengyelországban

 

Lengyelországi kirándulásunkat szeptember első hétvégéjére terveztük. (szeptember 6-7-8) Mindenki számára új élményeket tartogatott a még ismeretlen ország felfedezése. A korai indulás miatt csendesen telt az utunk. Kissé szomorkásan indultunk hisz tudtok, hogy ez az utolsó közös külföldi kirándulásunk.

Röpke 6 óra után megérkeztünk Wieliczkaba a híres magyar kötődésekkel rendelkező sóbányába. A bánya csupán egy kevés részét láthattuk, hisz nagy része még a bányászok számára is ismeretlen. A több szintes vájatokban kápolna, előadóterem, koncert terem, és még egy csónakázótó is található. A sóból készült szobrok közül a leghíresebb Szent Kinga szobra, ami minden bányász védőszentje. Sok új ismerettel gazdagodva Krakkóba vettük az irányt. A szállásunkat elfoglaltuk és kipihentük a hosszú út fáradalmait.

Másnap megújult erővel indultunk az óvárosba, ahol négy órás idegenvezetés keretein belül tanulhattunk a lengyel történelemről és kultúráról. A waweli székesegyház a Wawel dombon épült, a román stílusban magasodó épületbe 19 király temetkezett, és Lengyelország püspökeit is ide temetik. A székesegyház mind kívülről és belülről is gyönyörű volt.  Ezen a napon az egész belvárost körbe sétáltuk.  Szerencsénkre a lengyel konyha tradicionális ételeit is megkóstolhattuk az este folyamán.

Az utolsó napon Auschwitz-ben a koncentrációs táborban körbe vezettek minket, ez a megsemmisítő tábor volt a legnagyobb és a leghírhedtebb mind közül. Mindenkit megráztak a látottak. Zakopane-ban megismerhettük a helyi építészeti stílust és lehetőségünk volt a piacot körbe járni, ahol sajtot kóstolhattunk, és emléktárgyakat vásárolhattunk.

Mindenki élvezte az utolsó közös nagyobb kirándulásunkat. Mindannyiunk számára egy örök emlék marad.

 

Szombati Fanni

 

 

 

 

 

 

 

Erdély

Május 31-től június 2-ig tartott a külföldi kirándulásunk. Megismerkedtünk Erdély szépségével, kultúrájával, nevezetességeivel, gasztronómiájával.

 

Hosszú buszút után megérkeztünk Nagyváradra, ahol a római katolikus székesegyházat tekintettük meg, benne a múzeumot. Ott megcsodáltuk az aranyozott katolikus jelképeket és Szent László hermáját. A herma Győrbe került biztonsági okokból, eredeti helyére vissza már nem került, ezért a nagyváradiak készítettek egy újat, de nem az előző mintájára. Bjelik Imre tábori püspök hordozható oltára nagy segítség volt a katonáknak hitük gyakorlására a háborús időkben.

Kis utazással a Király-hágóhoz értünk, ahol megpihentünk és beszélgettünk.

Utunk harmadik megállójaként a Kőrösfői templomot tekintettük meg. A kazettás mennyezet minden darabja egyedi. A templomban körbe láthatóak a konfirmálók gyönyörűen hímzett terítői.

Következő úti célunk Kolozsvár volt, ahol sétálva néztük meg a város különlegességeit. A Farkas utcai református templomban csodáltuk meg a régi nemesi családok címereit. A templomot követve a főtérre mentünk, ahol a Mátyás király emlékművel fényképezkedtünk.

Szállásunk egy kedves, öreg párnál volt.

Másnap utunk a Tordai hasadékhoz vezetett. A hasadék kb. 2km hosszú. Az erdőben túrázás közben két kóbor kutya kísért minket. A Romániában előforduló 3500 növényfajból itt közel 1000 található meg. Legendák is kapcsolódnak a helyhez, ezek közül a leghíresebb a Szent László pénze.

Utána a Tordai sóbányába mentünk. Gyógyhely, különböző szórakozási lehetőségek vannak a barlang mélyében. A termelést már a rómaiak megkezdték, a munka 1932-ben állt le. A járatokban a világháború után sajtokat érleltek.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot napjainkban újították fel. Erdély első kollégiumaként alapította Bethlen Gábor Gyulafehérváron .  1672-ben építették mai helyére a kollégiumot. Mai napig kiváló hírnévvel rendelkezik.

Később Gyulafehérvárra, a várba látogattunk, melynek területén a Szent Mihály- székesegyházat néztük meg. Szent István király alapította 1009-ben. Az épület legfontosabb látnivalói a síremlékek, Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond, Izabella királyné síremléke. A templom kriptájában Márton Áron, a XX. századi Erdély egyik legnagyobb hatású személye nyugszik.

A városban a Károly-kaput tekintettük meg utoljára.

Második éjszakánkat Zetelakán töltöttük, ahol nagyon finom helyi ételeket ízlelhettünk meg.

Harmadik napon az első megállónk a Gyilkos-tó volt.1837-ben keletkezett, egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak ellaposodnak.

Ezt követően a Békás-szorosban kirándultunk. 1971-ben védetté nyilvánították. Szerencsések voltunk, mert a sok csapadék eredményeként vízeséseket láthattunk.

Még aznap meglátogattuk Farkaslakán Tamási Áron síremlékét, aki Kossuth-díjas magyar író volt. Kimagasló megörökítője volt a székely életmódnak, főmunkássága az Ábel trilógia. Síremléke a Hargitáról származó kb. 8 tonnás bazalt tömb.

Szejkefürdőn Orbán Balázs magyar író síremlékét látogattuk meg. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt. A székelyekről gyüjtött információkat, ezért tartják őt a legnagyobb székelynek.

Székelyudvarhely a székelyek központja volt évszázadokon keresztül. A város központjában található az Emlékezet parkja, ahol 13 magyar király, író és híres ember szobra található meg. A vándor székely hazatalál című szobor valójában Wass Albertet ábrázolja, de ezt hivatalosan nem ismerik el, mivel az írót háborús bűnösnek tekintik.

A negyedik nap Szovátán kezdődött, ahol a jelentős sótartalmú Medve-tavat néztük meg. Ajánlják különböző betegségek kezelésére.

Utunk utolsó célja Marosvásárhely volt. Nevezetessége a belváros. 1601-ben a várat lerombolták, ezért 1602-ben felhúzták a 10 méteres védőfalakat.  A Kultúrpalota épületét a Bernádi György által felkért Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A magyaros szecesszió jelentős példája a hangversenyterem, mely 800 személy befogadására alkalmas. Színpadán Bartók Béla is megfordult. 12 ólomüveg-kompozíció fedi a falakat, ezek az alkotások a második világháborút a pincében vészelték át. A tükörterem a palota legkisebb terme, valóságos gyöngyszem. A kompozíciókon több féle történet jelenik meg.

A Bolyai Farkas Líceum a Bolyai családról kapta nevét, akinek tagjai matematikával foglalkoztak.

Ezen a kiránduláson nagyon sok érdekes információval és gyönyörű élményekkel gazdagodhattunk.

 

 

 

 

 

                                                                                                               Venczel Luca

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyírségi élményeink

2018.09.28-án pénteken a kollégiumban maradtunk. 16.00 órától 17.30 óráig angol korrepetálásuk volt  a tanulóknak. Óra után vacsorázni mentünk a Régiposta Étterembe..

2018.09.30-án a reggeli órákban indultunk a Nyírségbe. Első állomásunk Tákos volt. Itt a „mezítlábas Notre Dame”-nak nevezett 18. századi református templomot néztük meg .A templom legfőbb érdekessége a kazettás famennyezet. A helyi idegenvezető néni nagy lelkesedéssel mutatta meg a falu büszkeségét. Ez után Csarodán folytattuk a kirándulást. Itt egy árpád-kori templomot tekintettünk meg, amelynek falán 13. századi freskók láthatók a mai napig. Utunk következő állomása Túristvándi volt. A falu nevezetessége egy ipartörténeti emlék, a vízimalom. Nagyon érdekes volt, a mai napig működő malom. Innen Szatmárcsekére mentünk, ahol a Kölcsey emlékszobát néztük meg és ismerkedtünk a Himnusz írójának éltével. Vásárosnaményba mentünk, ahol ebéddel folytattuk a programot. Délután a Bereg Múzeumot és a helyi vadászati kiállítást néztük meg. A szállásunk a Kovács Panzióban volt.Vacsora előtt még volt idő ,amit pihenéssel töltöttek a diákok, után beszélgettek és TV-t néztek a takarodóig. Vasárnap délelőtt Vajan kezdtük a programunkat a várban. Itt idegenvezetéssel tekintettük meg a várat, amelynek intarziás fabútorai jelentik a legnagyobb értéket.  Sok érdekes információhoz jutottunk. A következő állomás Nyírbátor volt, ahol a református templomot és a Báthory várat tekintettük meg, mindkettőt idegenvezetéssel.Ezek után ebédelni indultunk, Máriapócsra. Az ebédet követően a búcsújáró hellyel ismerkedtünk,és megcsodáltuk a kegytemplomot. Az idegenvezető sok érdekes dolgot mondott el a búcsújáró hely kialakulásáról és történetéről.

 

 

 

 

 

 

 




Miskolci motivációs hétvége

 

A minden éven megrendezett Miskolci motivációs hétvégénk idén december 08-tól 10-ig tartott.

Pénteken a tanórák után együtt Mikulásoztunk az iskola nagytermében. Miután megajándékoztuk egymást a Művészetek házába mentünk el, hogy megnézhessük a Moszkva tér című filmet. A film nagyon érdekes volt. Egy csapat diákról szólt, akik a rendszerváltás idején érettségiztek. A film után együtt visszamentünk a kollégiumba és közösen megvacsoráztunk.

Szombat reggel nagyon rossz esős időre ébredtünk, de ez sem rontotta el a kedvünket. Hiszen tudtuk, hogy a rossz idő ellenére nagyon jó nap vár ránk. Reggeli után a Factory Arénába indultunk, ahol mindenki a saját kedve szerint szórakozhatott. Például lehetett falat mászni, pingpongozni, csocsózni, szivacsgödörbe ugrálni és lehetőségünk volt arra, hogy retro nintendo játékokat kipróbáljunk. A finom, meleg ebéd után végre eljött az a program, amire mindenki várt, a paintball. Megkaptuk a védőruházatot, két csoportra osztottak majd a szabályok ismertetése után kezdődhetett a játék. Nagyon jól szórakoztunk! A szombati nap utolsó programja ismét mozizás volt a Művészetek házában. Az Óriáskerék című feliratos filmet néztük meg, angol nyelvű volt, amit hasznosnak találtunk, mert nyelvvizsga előtt állunk.

 Vasárnap reggel jó volt, hogy kicsit tovább pihenhettünk, mert a programunk csak később kezdődött. Az Elme házába mentünk el, ahol a csapatok és pályák elosztása után egy szabadulós játékban vehettünk részt. Nagyon jól éreztük magunkat. Ezután megebédeltünk a kollégiumban, majd mindenki tanulásba kezdett a saját szobájában. Nagyszerű hétvége volt!

 

Miskolc, 2017. 12. 11.                                                           Nyulak Melinda

                                                                                                          12.E

 





Kirándulásunk Lengyelországban

 

Lengyelországi kirándulásunkat október első hétvégéjére terveztük. (október 6-7-8)  Mindenki számára új élményeket tartogatott a még ismeretlen ország felfedezése. A korai indulás miatt csendesen telt a buszozásunk. Kissé szomorkásan indultunk, hisz tudtuk, hogy ez az utolsó közös külföldi kirándulásunk.

Röpke 6 óra után megérkeztünk Wieliczkaba, a híres magyar kötődésekkel rendelkező sóbányába. Meglepődve tapasztaltuk a lengyel származású idegenvezető szép magyar kiejtését és humoros előadását. A bánya csupán egy kevés részét láthattuk, hisz nagy része még a bányászok számára is ismeretlen. A több szintes vájatokban kápolna, előadóterem, koncert terem, és még egy csónakázótó is található. A sóból készült szobrok közül a leghíresebb Szent Kinga szobra, aki minden bányász védőszentje. Sok új ismerettel gazdagodva Krakkóba vettük az irányt. A szállásunkat elfoglaltuk és kipihentük a hosszú út fáradalmait.

Másnap megújult erővel indultunk az óvárosba, ahol két és fél órás idegenvezetés keretein belül tanulhattunk a lengyel történelemről és kultúráról. Először a főtéren álltunk meg és a Posztócsarnokban vásárolgattunk, majd a zsidónegyedben folytattuk utunkat. A Waweli székesegyház a Wawel dombon épült, a román stílusban magasodó épületbe 19 király temetkezett, és Lengyelország püspökeit is ide temetik. A székesegyház mind kívülről mind belülről gyönyörű volt.  Ezen a napon az egész belvárost körbe sétáltuk.  Szerencsénkre a lengyel konyha tradicionális ételeit is megkóstolhattuk az este folyamán.

Az utolsó napon Auschwitz-ben, a koncentrációs táborban vezettek körbe minket. Ez a megsemmisítő tábor volt a legnagyobb és a leghírhedtebb mind közül. Mindenkit megráztak a látottak. A hazafelé úton Zakopane-ban lehetőségünk volt a piacot körbe járni, ahol sajtot kóstolhattunk, és szuveníreket vásárolhattunk.

Mindenki élvezte az utolsó közös nagyobb kirándulásunkat. Mindannyiunk számára egy örök emlék marad.





Nógrádi motivációs hétvége

 

2017/2018-as tanév első kirándulása a 9. E osztálynak egy nógrádi körút volt Ipolytarnóc, Somoskőújfalu és Hollókő érintésével.

2017 október 13-án, pénteken délután a 9. E osztálynak (illetve további két csoportnak) tartottam egy környezetvédelemmel, hulladékcsökkentéssel kapcsolatos foglalkozást a kollégiumban.

Egy filmet néztek a diákok az élelmiszerek pazarlásáról, majd ezt a témát körbejárva megbeszéltük a látottakat, valamint a megoldási lehetőségeket.

Szombaton 7.00-kor indultunk, a reggelit csomagolva vittük. Ipolytarnócra 10.00-re érkeztünk, ahol 10.30-kor indult a vezetett túra az erdőbe. Ez kb. 1 órát vett igénybe, majd 12.00-kor megnéztük az oktatóközpontban a 4D-s mozit, ami mindenkinek nagyon tetszett. Az ebédet ott fogyasztottuk el a Lombkorona Kávézóban (palócleves, túrós palacsinta). Innen Somoskőújfalura mentünk tovább, ahol a Somosi Környezetnevelési Központ munkatársa várt minket, majd vezetett fel a Salgói várba. Ott a történetéről, a tájról kaptunk beszámolót, majd a vár melletti „boszorkánykövekhez” mentünk még ki, amit nagyon élveztek a diákok. Gyönyörű volt a látvány onnan fentről.

18.00-ra visszaértünk a szállásunkra, ahonnan 19.00kor indultunk át a vacsora helyszínére, amit szintén a Somosi Környezetnevelési Központ szervezett nekünk. Egy nagyon hangulatos helyen kaptuk meg a bőséges vacsoránkat (sztrapacska, fánk). A szállásunk a Somosi Fogadóban volt, amire nem volt panaszunk.

            Vasárnap reggel fél8-kor indultunk reggelizni, majd 8.30-kor indultunk Salgótarjánban a Bányászati Múzeumba, amit kb. egy óra alatt tekintettünk meg vezetéssel.

Innen Hollókőre mentünk tovább, ahova kb 11-re érkeztünk meg. Faluséta jegyet vettünk, amivel 10 helyre tudtunk bemenni.

Utolsó programnak maradt az ebéd, ami miatt már türelmetlenek voltak a diákok, mert addigra megéheztek.

A Vár Étteremben ebédeltünk, 15.00 után nem sokkal indultunk vissza Miskolcra, a vacsorát már itt fogyasztották a diákok.

 

Dátum: Miskolc, 2017. október 17.

 

 





Angliai tanulmányút

(2017. szeptember)

 

Szeptember 9-én a hajnali órákban elindultunk angliai utunkra. Az első napon csak utaztunk, majd este megálltunk egy franciaországi F1-es szálláson. Másnap reggel finom francia bagettet reggeliztünk, majd elindultunk Brüsszelbe, ahová 1óra körül érkeztünk meg. Itt egy néhány órás városnézésen vettünk részt: megnéztük a Szent-Gudula Székesegyházat, Manneken Pis-t. Brüsszel főtere gyönyörű volt. Este Calaisban szálltunk meg. Hétfő reggel korán kellett kelnünk, mert komppal keltünk át Angliába, a La Manche csatornán keresztül. A hajóút jól telt annak ellenére, hogy kicsit csepergett az eső. A fedélzeten bohóckodva hamar eltelt a 75 perces átkelés. Amint megérkeztünk Angliába, Doverben kötöttünk ki, innen egyenesen Canterburybe bementünk. Canterburyben megnéztük a székesegyházat, illetve rövid sétát tettünk a városban. Ezután a Stonehengehez mentünk, Salisburybe. Hatalmas élmény volt élőben is látni az óriási kőoszlopokat. Az este folyamán végre találkozhatunk a befogadó családjainkkal, így az első esténket Angliában már velük töltöttük.

Másnap reggel boldogan meséltük egymásnak az iskolában, hogy ki milyen családba került, hogy ki mit vacsorázott, megosztottuk egymással a Lunch boxaink tartalmát. Délután egy sétát tettünk Timmel és Tommal Barnstapleban. A viszonylag kicsi devoni város sok érdekességet kínált számunkra. Este élményekkel telve tértünk haza az angol családjainkhoz. A szerdai napon a délelőtti iskola után kirándulni mentünk, az úticélunk Woolacombe és Ilfracombe volt. A két kis halászfalu az Atlanti óceán partján fekszik, így kirándulásunk során tettünk egy sétát a parton is, és bár hideg volt a víz néhányan belemerészkedtünk. Később kipróbálhattuk a híres angol fish and chipset. Másnap Knightshayesba mentünk, itt egy kastélyt látogattunk meg. A kiszámíthatatlan angol időjárásnak köszönhetően a péntek reggelünk esősen indult, így a legtöbbünket autóval vittek iskolába. A játékos feladatok között megbeszéltük a délutáni kirándulásunk helyszínét és ismérveit. Lyntonból egy sziklás hegyoldalon át Lynmouthba jutottunk. A friss hegyi levegő és a tenger illata nagyon élvezetessé tette utunkat, és nem mellesleg a kilátás is gyönyörű volt. Barnstapleben a hagyományok szerint minden évben megrendezett Fair nevű karnevált ekkor tartották, így legtöbben családjaikkal mentek el.

Szombat reggel kirándulni mentünk Brixhambe. A csodálatos kikötővárosból áthajókáztunk Torbayba. Az itt kapott szabadidőnket néhányan egy óriási játékteremben töltöttük. Vasárnap mindenki a családjával töltötte el a ‘family dayt’. Volt aki kirándulni ment, volt aki vásárolni. Ez a nap szintén jól telt. Másnap reggel, reggelink elfogyasztása után utolsó alkalommal iskolába indultunk. A feladatunk egy projekt készítés volt. Csapatokba rendeződve jártuk a várost, interjút készítettünk az emberekkel különböző témákkal kapcsolatban. Az ezek alapján készült plakátunkat a délután folyamán be kellett mutatnunk diáktársainknak és tanárainknak. Mindenki nagyon kreatívan és ügyesen végezte el feladatát, emiatt nagy dícséretet kaptunk. Az iskolából hazaérve, készülődtünk az utolsó vacsoránkhoz. Vacsora után legtöbben beszélgettünk, hiszen eléggé megkedveltük családjainkat, így bőven volt miről beszélnünk. Az este folyamán, muszáj volt elkezdeni pakolni, ugyanis reggel 6.30-kor indultunk Londonba. Másnap reggel a korai ébredésünk után, megreggeliztünk majd indultunk a találkozási pontra. Elköszöntünk családjainktól, kaptunk néhány jó tanácsot, majd felszálltunk a buszra és elindultunk. Az út Londonig kb. 3óra volt. Az első állomásunk a Wellington Arch volt majd Buckingham palota, ami nagyon gyönyörű volt. Innen egyenesen a Westminster apátsághoz mentünk. A Trafalgar térhez tartó sétánk során láthattuk a hatalmas London Eye-t és a Big Ben-t is. Rövid szabad időnk után elindultunk a hajóhoz. A hajóút nagyon jó volt.

Ezután indultunk a szállásunkra, amely egy londoni hotel volt. Reggel nagyon bőséges reggelit kaptunk, csak az volt a baj hogy nagyon gyorsan kellett elfogyasztanunk. Sietve felpattantunk a buszra, és indultunk a Towerhez. Ezután elgyalogoltunk a Globe Színházig. A színház nagyon szép volt, és az idegenvezető is nagyon érdekesen beszélt az épület történetéről, illetve a régi kor előadásairól. A délután folyamán következett londoni kirándulásunk utolsó programja, a British múzeum. A kora esti órákban felszálltunk a kompra Doverben, és elindultunk Calaisba. A kompút nagyon kellemes volt, elég csendes volt a tenger, és nem is volt olyan hideg, szóval az út nagy részét a fedélzeten töltöttük. Az F1-es szállásra este kb. 11órára értünk. Másnap reggel megálltunk egy Auchanban, így mindnyájan tudtunk még az út hátralévő idejére szükséges enni és innivalót venni.

Ezután utaztunk a várva várt Párizsba. Délután 2órára megérkeztünk. Első utunk a Notre-dame-hoz vezetett, ez egy csodálatos templom. Majd rövid városnézés következett a szerelem városában. Következő állomásunk Párizs leghíresebb pontja, az Eiffel-torony volt. Hatalmas és gyönyörű, és talán az egész kirándulás legfájdalmasabb pontja volt, amikor megtudtuk, hogy nem mehetünk fel. Miután lentről megcsodálhattuk az építményt, hajókáztunk a Szajnán. Csodálatos volt a látvány. Este szintén egy F1-es szálláson aludtunk. Reggeli után Reims-be mentünk, ahol a híres francia koronázási templomot néztük meg. Innen hosszú buszos út után érkeztünk Nürnbergbe. A szállásunk a londonihoz hasonló volt, tehát nagyon jó. Ez volt a kirándulás utolsó estéje. Másnap reggel 6:30-tól különleges, ám nagyon finom reggelit kaptunk. Majd elindultunk haza. Az esti órákban érkeztünk, mindenki elfáradt a hosszú út során. Ennek ellenére, mindannyian hatalmas élményeket és rengeteg emléket gyűjtöttünk ezen a kiránduláson.





 

 

Kirándulás Etyek-Székesfehérvár

(2016.11.11-13.)

 

 

 Pénteken este, színházba mentünk.  Az ember tragédiáját néztük meg, ami érdekes volt.

Szombaton hat órakor indultunk a kollégium elől. Az út kicsit hosszú volt, de mindenki szépen szunyókált. Először az etyeki Filmstúdióba mentünk, ami nagyon figyelemfelkeltő volt. Mindenki szuperül érezte magát. Aztán Alcsútdobozon megebédeltünk, majd Felcsútra mentünk a stadionba, ahol még egy edzőmeccset is láthattunk. A hideg ellenére nagyon élveztem. Innen Székesfehérvárra indultunk tovább, ahol a megérkezés után elfoglaltuk a szállásunkat, ami nagyon szuper volt. Megvacsoráztunk, ami mindenkinek ízlett, majd szabadprogram volt.

Vasárnap reggeli után városnéző sétára mentünk. Sok érdekességet megtudtunk a város történetéről és a magyar történelemről. Eközben bőrdíszművesnél és skanzenben is voltunk. Ezek után a Patika múzeumba mentünk, ami mindenkinek tetszett, mert különböző gyógynövényeket is bemutattak nekünk. Innen visszamentünk a szállásra ebédelni, aztán pedig meglátogattuk a Bory-várat. Fantasztikus volt. Nagyon tetszettek a szobrok és hogy fel lehetett menni a bástyákba. Nagy nehezen összeszedelődzködtünk és elbuszoztunk a Várparkba. Nagyon kreatív ötletnek tartom azt, amit ez a művész csinál. Egyszóval nagyon tetszett. Ott volt a kisfia, aki hihetetlenül aranyos volt. Mire befejeztük a vártúrát, nagyon elfáradtunk.

Felszálltunk a buszra és hazaindultunk. Épségben és élménnyel telve értünk haza.

 

                                                                                                                                  Balázs Réka

                                                                                                                                        10.E